2012 leghülyébb beszólásai

Örökre lezárult egy fejezet: a masszázsblog ezévben trollmentessé vált.
Először kitiltottuk őket, másodszor meg okafogyottá vált a tiltás, miután lejárt az index címlapjára váltott bérletünk.
Azért a húgyagyú idióták idén sem kímélték az olvasókat a hülyeségeikkel.
Álljon itt egy kis válogatás a gyöngyszemeikből.


Kúrórudi az egyik legszorgalmasabb troll, ő adta a legtöbb munkát a moderatúrának.
Nagyjából 15 poszthoz fűzte hozzá szinte pont ugyanezt:

gratula. ez a blog jó sokat tesz azért, hogy a közvélemény szemében a masszázs és a prostitúció összekapcsolódjon... (pl. itt én olyat még nem olvastam, hogy valami csak a masszázsról szólt volna, ez a poszt is úgy indult, aztán az ellenkező következtetésig jutott)...

Pedig arról nem mi tehetünk, hogy ő csak az erotikus írásainkra rántott rá :-)

A funkcionális analfabéta trollok sorába tartozik Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és aki ugyancsak gratulációval nyitotta magvas közlendőjét, de amit írt, annak hangyafaszányi köze sem volt a csúszkás masszázsról szóló poszthoz.

gratulálok, megbasztál egy kis- vagy fiatalkorút, aki még annyira se ismeri a testét, hogy tudja, mikor fog megjönni a menzesze.
istenkirálycsávó vagy, minden nő ilyen fickóval akar kúrni, és természetesen a kiscsaj is sikongva élvezte, hogy leszophat gumi nélkül.
aztán a gyermekprostitúció fogalmát ismered-e?


Gyöngyszem egy nem túl szorgalmas kommentelőtől, aki egy korszakos felismerést (mi a masszázsinfó blogja vagyunk) összekapcsolt egy gyakran mantrázott okossággal:

Papírtantusz volt ez nálam. Szégyenletes. :/
Eddig nem gondoltam, hogy ez egy sima promó-blog, és legyintgettem a kommentekbeli KAMUUUU felkiáltásokra.
Most már értem. Ti a masszázsinfó reklámja vagytok, és tényleg csupa kamu és/vagy fizetett hirdetés itt minden.
Kár. :(

 

Nem hiányozhat innen mbazs, lánykori nevén ritmikus csimpifon írása sem.
Nem azért mert ő is baszós sztorikat talált itt a blogban, amikor ilyenek itt nincsenek, hanem mert ennyi energiát fektetett a saját igazába, erkölcsbe, filozuófiába, ilyesmibe

Pfff. Én vagyok, akit már az elején kirúgott a bloggazda (ritmikus csimpifon)
Nyilván visszajöttem, mivel érdekel a poszt további sorsa.
Egyet tudok elmondani.
32 éves férfi vagyok. Biszexuális. Rohadtul fáraszt, de már tényleg nagyon fáraszt az, hogy manapság már minden a szexről szól. Higgyétek el, kismmillió faszival voltam már, és már kurvára elegem van. Rohadtul.
Ezért zavar ez a blog - mert ez csupán arról szól, hogy kivel-mikor-hogyan baszunk. De szerintem ez az egész élet nem igazán erről szól.
Jó, nyilván vannak alkalmi baszások, meg átmeneti, tűnő kapcsolatok. De a végén, a legeslegvégén mindannyian arra számitunk, hogy nem maradunk egyedül. Ez az, amit én rohadtul hiányolok az egészből. És lehet itt jönni a kereszténységgel meg a monogámizmussal.
Szerintem egy a vége az egésznek: bármennyit is basztunk összevissza, bármennyi jöttment kapcsolatunk is volt, a végén csak egyvalami számit, mégpedig az, hogy végül kivel tudjuk leélni az életünket úgy, hogy ne köpnénk vissza önmagunkra.
Egyet tudok csak elmondani: aki csupán összevissza baszik, annak úgyse fog bejönni az élet. Úgyis egyszercsak rájön, amikor már egy vén szar lesz, hogy hiába kúrta végig azt a sok évtizedet, mégis egyes-egyedül maradt. Bár talán - önmaga primitiv mivoltában - marha büszke lesz rá, hogy hány nőt kúrt meg, de a végén mégis, tényleg, mégis egyedül marad a saját öregségében. S ekkor már nagyon örülne, ha netán valaki rá vetné a szemét, de ekkor már minden csak lefelé megy.
Nem lenne hát sokkal jobb, ha előbb felismernénk ezt, minthogy öregségünkben csupán a végigkúrt százakat tudjuk csupán számolgatni?
S az erkölcsnek ehhez semmi köze. Az erkölcs csupán egy relativum.
A kérdés csak az, hogy mit tennél le inkább az asztalra: egy végigbaszott, mindenféle értékrend nélküli életet, vagy pedig egy olyat, amiben valakiket igazán szerettél.

Azokkal a szerencsétlenekkel, akik minden második poszthoz hozzáfűzték, hogy a masszőr=kurva, meg hogy aki kurvának áll, ne sírjon ha megbasszák, már nem volt értelme külön foglalkozni.
Sajnáljuk azokat, akik blogok kommentelésével múlatják a drága időt, csinálhatnának valami értelmesebbet is.

Íme, ez volt egy lezárt fejezet utolsó lapja.
Egy olyané, ami nem biztos, hogy 2013-ban bármikor is eszünkbe jut  :-)