Nagyot téved, aki valami erotikus-nyalakodós huncutságra asszociál.
A mézmasszázs vagy mézesmasszázs a masszázsok egyik kifejezetten kellemetlen formája.
Rendkívül hatékony ugyanakkor, mert a mézben levő vitaminok nagyobb része felszívódik a bőrön keresztül, a savak a pórusokon keresztül egészen mélyre jutnak a testszövetekben és ott feloldják a felhalmozódott méreganyagok és zsír egy részét, majd a szakszerű masszázs következtében a bőr felszínére kerülnek és onnan könnyen eltávolíthatók.
A masszőr keze köpölyözéshez hasonló vákumhatást fejt ki, ami serkenti a vérkeringést és komolyan megdolgozza az izmokat, ízületeket.

A kliens addig igen jól érzi magát, amíg a langyos mézzel kenegetik a hátát és a méz illatától a természet lágy ölén, mondjuk egy virágzó akácosban érzi magát.
Utána kezdődik a szenvedés.
Aki nyalakodásra várt, nagyobbat szív, mint a torkosborz!
A masszőr a méz segítségével ráragasztja a tenyerét a vendég testére, majd feltépi.
Utána még ezerszer.
Egy darabig elviselhető, de utána kifejezetten fájdalmas, idegesítő.
Rozzant kéjenc barátunk néhány éve megemlékezett egy ilyen kezelésről.
Ő nem bírta ki.

Aki kibírja, annak forró és pecsenyevörös lesz a háta, enyhe izomlázzal és a méz letörölhető vagy letusolható, nem túl kellemes szagú maradékával, ami megtelik a testből kiloldott fölösleges anyagokkal.

Kell hozzá egy szakképzett masszőr, egy evőkanál langyos méz és egy vendég, aki kibírja a kezelést.
Igaz aki ilyenre megy, annak van valami olyan problémája, ami sokkal nagyobb fájdalommal jár, mint ez a kis szőr és bőrhúzgálás.
Akkor már inkább ez: